Fokozott folyadékvesztés, a vizeletbe kiválasztódó cukor nagy mennyiségű folyadékot köt meg, vizelethajtóként működik.
A betegek ennek megfelelően sok folyadékot fogyasztanak. A hirtelen kialakuló cukorbetegségnek ez az első tünete.
Inzulinhatás híján a sejtek a szőlőcukrot nem képesek felvenni, emiatt lesz magas a vér cukortartalma, eközben a sejtek éheznek.
A beteg sokat eszik, mégis csökken a testsúlya. A zsírok lebontása csak cukor jelenlétében lehetséges, anélkül acetonná, ecetsavvá alakulnak. Emiatt a beteg lehelete acetonszagú.
Az anyagcseretermékek savanyúak, felszaporodásuk esetén a szervezet vegyhatása is eltolódik, ami hányingert, hányást, szapora, erőltetett légzést, súlyos esetben kómát okozhat.
A szövetek cukortartalma kezeletlen betegségben megnő, táptalajul szolgál baktériumoknak, gombáknak,az immunrendszeri falósejtek funkciója károsodik, gyakoriak a gombás bőr- és nyálkahártya-fertőzések és ezek talaján kialakuló bakteriális fertőzések.
2-es típusú cukorbetegségben a vércukorszint lassan emelkedik,a tünetek ritkán alakulnak ki, gyakran csak a késői szövődmények alapján derül ki a betegség.
A tartósan magasabb vércukorszint a szervezet különböző fehérjéit károsítja.
