A cukorbetegek diétájának összeállítását alapvetően a cukorbetegség fajtája 1. vagy 2. típusú, az egyéni adottságok, testsúly, életkor és társbetegségek befolyásolják.

Az 1. típusú cukorbetegeknél ma már az újabb inzulinkészítmények adagolásával alkalmazkodni lehet a táplálkozáshoz és a fizikai megterheléshez.

A 2-es típusú cukorbetegeknél a legfontosabb szempont az ideális testtömeg elérése és annak megtartása.

A vércukorszint emelkedés függ az elfogyasztott táplálék glikémiás indexétől,a szénhidráttal együtt elfogyasztott zsírok és fehérjék elhúzódóbbá tehetik a felszívódást, pozitív irányba befolyásolja a vércukorszint emelkedést.

A napi szénhidrát- és energiabevitelt három-öt alkalommal, inzulinnal kezelt beteg esetében 3-6 alkalommal történjen.

A 2. típusú diabétesz esetében inkább kalóriában, krisztalloid szénhidrátban és zsírban szegényebb étrendet javaslunk.

Az 1. típus esetén tekintettel a gyorsan felszívódó szénhidrátok kerülését ajánljuk, azonban nem szükséges zsírban és fehérjében szegény étrend, hiszen az egészséges élet a cél.

A korszerűnek tekinthető cukorbeteg-étrendben a szénhidrátok 50, a fehérje 20, a zsír 30 százalékos arányban szerepel.

Minden étkezésnek megfelelő mennyiségű szénhidrátot kell tartalmaznia. Normális testsúly esetén annyi energiát kell a szervezetnek biztosítani, amit a testmagasság, az életkor, az anyagcsere jellemzői és a végzett fizikai tevékenység alapján megkíván.

Túlsúly esetén fontos a csökkentett kalóriabevitel, nagyobb és hosszabbtávú eredmény érdekében a lépcsőzetes kalóriacsökkentés javasolt, a kiindulási kalóriának 10-15%-val csökkentve a bevitelt, a toleranciától függően akár hetenként is csökkenthetjük a kívánt cél eléréséig.

A testtömeg csökkentésének hatására növekszik az inzulin hatékonysága, tehát mérséklődnek a cukorbetegség kialakulásában szerepet játszó tényezők.

A naponta elfogyasztható szénhidrátmennyiséget több tényező együttesen befolyásolja. A cukorbetegség típusa, az inzulinnal vagy gyógyszerrel történő kezelés, a beteg életkora, testtömege, fizikai aktivitása, egyéb társbetegségei.

Ajánlottak a zsírszegény fehérjeforrások, a betegség 1-es típusa esetén azonban nem szükséges a túl szigorú zsírszegény diéta, bár a kalóriaszegény étrend pozitív hatásai nem elhanyagolhatóak. Állati és növényi eredetű fehérjéket egyforma arányban fogyaszthatunk.

Törekedni kell a zsírszegény étrend összeállítására, az érelmeszesedés fokozott kockázata miatt. A zsírszegény tej és tejtermékek, húsok fogyasztása ajánlott. A telítetlen zsírsavak fogyasztása előnyös.

Kerülendő a tejszín, a zsíros sajtok, szalámifélék, szalonna, tepertő, zsíros húsrészek. Nem ajánlott a magas koleszterintartalmú belsőségek a sertésmáj gyakori fogyasztása. Kiváló tápanyag-összetétele (vas, A-, B2-, B12-vitamin) miatt azonban ritkán fogyaszthatják cukorbetegek is (hetente max. 5-8 dkg mennyiségben). A tojás szintén magas koleszterin- tartalmú, ugyanakkor kitűnő a tápanyag-összetétele (A-, D-, B12-vitamin), ezért mértékletes fogyasztása megengedett (heti egy alkalommal önálló ételként szerepelhet a diétában).

Napi többszöri zöldség- és gyümölcs fogyasztásával érhető el a megfelelő élelmi rostbevitel. Fogyasztásuk lassítja a szénhidrátok felszívódását, csökkenti a zsírok felszívódásának mértékét. Gyümölcsöt naponta ajánlatos fogyasztania a cukorbetegnek 20-30 dkg mennyiségben, a szénhidráttartalom beszámításával.

A koffein gyakorlatilag nem emeli a vércukorszintet, cukor hozzáadása nélkül fogyasztható.