A cukorbetegség (diabetes mellitus), a glükóz feldolgozási zavara, melynek oka a hasnyálmirigy szigetei által termelt inzulin /hormon/ hiánya, vagy a szervezet inzulinnal szembeni érzéketlensége (inzulinrezisztencia), relatív inzulinhiány, vagy mindkettő. Az abszolút vagy relatív inzulinhiány következtében, mivel a sejtek inzulin hiányában nem képesek a glükóz felvételére, a vércukorszint megemelkedik, ezek együttesen okozzák a betegség fő tüneteit.A szervezet anyagcseréjének krónikus megbetegedése. Az elnevezés a két fő tünetre, a cukor vizelettel való fokozott kiválasztására és a megemelkedett vizeletmennyiségre utal.

A tápcsatorna a táplálékkal felvett összetett szénhidrátokat glükózra (monoszacharid) bontja.A glükóz a bélből felszívódva a vérbe kerül, és ezúton a test minden részére eljut.A hasnyálmirigy Langerhans-szigeteiben ezzel egy időben az úgynevezett béta-sejtek egy hormont, inzulint termelnek és bocsátanak a keringési rendszerbe.

A vércukorszint állandó kontroll alatt van, és csak bizonyos határok között változik. A vércukorszint még egy hosszabb-rövidebb böjt alatt is a normális tartományban marad, mert a májban folyamatos szőlőcukor-újraképzés (glükoneogenezis) zajlik, és ez biztosítja a vércukor konstans szinten tartását. A glükoneogenezist két hormon szabályozza: az inzulin,amely gátolja és a glukagon, amely serkenti. Normális körülmények között naponta 250 gramm glükóz képződik így a májban.Amennyiben az inzulin hiányzik (abszolút inzulinhiány) vagy nem tud rendesen hatni(relatív inzulinhiány), hiányzik az inzulin glükoneogenezist gátló hatása, és a szabályozás felborul. A máj inzulin hiányában naponta 500 gramm szőlőcukrot képes termelni.Ez magyarázatot ad arra, miért lehet a cukorbetegeknek a táplálék (szénhidrátok) felvételétől függetlenül magas vércukorszintje. Ezen kívül van az inzulinnak még egy hatása: ez az egyetlen hormon, amely a zsírtartalékok felépítését végzi a zsírszövetben, és azt támogatja, hogy a zsír a raktárakban maradjon. Inzulin abszolút hiányában ezért léphet fel testsúlycsökkenés.Cukorbetegségben a sejtek (az agysejtek kivételével) nem tudják a glükózt a vérből felvenni,így az a vérben marad, növekedik a glükózújraképzés is a májban. Ezek a folyamatok együttesen vezetnek,a megemelkedett vércukorszint kialakulásához.

A cukorbetegségnek több típusa létezik. A kialakulás okai (patogenezis), a tünetek és a kezelés az egyes típusokban különböznek.

Az 1-es típusú (más néven inzulinfüggő diabetes mellitus egy autoimmun betegség, amelyet abszolút inzulinhiány okoz. Hátterében az áll, hogy a szervezet immunrendszere idegenként ismeri fel a saját sejtek egy részét, és autoimmun gyulladás következtében elpusztulnak a hasnyálmirigy inzulint termelő béta-sejtjei. A tünetek gyorsan alakulnak ki,a betegek kezeléséhez inzulin szükséges.

A 2-es típusú diabetes mellitust (más néven nem inzulinfüggő diabétesz) az izolált szénhidrátok fogyasztása (cukor, fehér liszt) a magas glikémiás index miatt okozza.Étkezésenként egy-egy hatalmas inzulinhullám miatt a sejtek védekezni kezdenek a beléjük pumpált túl sok cukor ellen, és kialakul az inzulinrezisztencia, vagyis a sejtek ellenállnak az inzulinnak a sejthártya cukortranszportját fokozó hatásainak.Az inzulinrezisztencia szorosan összefügg az elhízással – nem véletlenül, mivel az elhízást az izolált szénhidrátok okozzák a magas glikémiás indexük miatt.A 2-es típusú betegek 80%-a elhízott, többségük magas vérnyomástól is szenved.

1921-ben két torontói orvos – Frederick Banting és Charles Best – megismételte von Meringés Minkowski kísérletét, és eltávolították kutyák hasnyálmirigyét. A műtéttel inzulinhiányt idéztek elő náluk, ami a vércukorszint megemelkedésével járt. Ezután a hasnyálmirigyből előállított porral injekciózták be az állatokat, és azt találták, hogy a vércukorszint hirtelen lecsökkent.Megtörtént az inzulin "felfedezése".

A cukorbetegséget az  emberek többsége nem betegségnek tartja, hanem állapotnak.A cukorbetegség valódi betegség, mert ugyan egyensúlyban tartható, de ma még véglegesen nem gyógyítható.

A cukorbetegség nem csupán korunk betegsége, az egyiptomi Ebers-papiruszok tesznek említést először, de az ókori világ egyéb területein Indiában, Kínában, Japánban és a Római Birodalomban is ismerték a betegség tüneteit.

A "diabetes” görögül = "átfolyás" elnevezés Demetriosz görög orvostól származik. A szó a cukorbetegség egyik fő tünetére, a megnövekedett vizeletmennyiségre utal. Paracelsus volt az első, aki a kórban anyagcsere-betegséget látott. 1675-ben Thomas Willis angol orvos hozzáadta a görög "diabetes" szóhoz a latin "mellitus" szót, amelynek a jelentése "mézédes". Ez arra utal, hogy a cukorbetegek vizelete a cukor kiválasztása miatt édes. Indiában, ahol a betegséget "édes vizelet kór"-nak nevezték, a betegségre gyanús egyének vizeletét hangyákkal tesztelték. Ha a hangyák "kedvelték" a vizeletet, az arra utalt, hogy abban sok cukor van. A cukorbetegségnek ma már több típusát és szövődményét ismerik fel.

Az 1 típus viszonylag gyorsan alakul ki, abszolút inzulin hiány az oka,nem ritkán a beteg kómába esik. /ketoacidózisos kóma/. A vér pufferrendszerének kimerítése, oka a rosszul kezelt cukorbetegség, vagy a krónikus veseelégtelenség. Ekkor a vér pH-ja lezuhan, és gyakran életveszélyes állapot alakul ki. A ketontestek felgyűlése (inzulinhiány miatt) a szövetekben a savas kémhatású anyagcseretermékek, mint a laktát vagy a ketotestek felszaporodását okozza.

Előfordulhat sokk, diabetikus kóma, szívmegállás, vagy ha alig jut vér a test egy részéhez (iszkémia). Az izomzat erős anaerob megerőltetése is okozhatja.

A 2 típus ezzel szemben általában lassan fejlődik ki, alig észrevehetően.Eleinte szinte tünetmentes, felismerése legtöbbször szokásos orvosi vizsgálat során történik, ahol az emelkedett vércukorszint, vagy a vizeletben kimutatott magas cukorkoncentráció fedi fel először a betegséget, nem ritkán fordul elő, hogy valamilyen szövődmény kapcsán diagnosztizálják a kórt. A 2 típusú betegek 80 %-a túlsúlyos, többségük magas vérnyomástól is szenved. Megnő az ürített vizelet mennyisége,a szomjúságérzet fokozódik. Tartós fáradtság, elhúzódó sebgyógyulás, ismételten jelentkező pattanásos bőrbetegség vagy viszketés hívja fel a figyelmet a cukorbetegségre. Szemészeti szövődmény is kialakulhat, látászavar is jelentkezhet. Lehetséges, hogy a szemorvos a szemfenéken észlelt jellegzetes elváltozások alapján hívja fel a diabéteszre a figyelmet. Farkasétvágy mellett a testsúly csökkenhet. Hosszú távú szövődményei az érrendszerre van káros hatással. A diabéteszes láb szindróma a cukorbetegség "komplex szövődmény"-e. A perifériás érző és mozgató idegek, vegetatív idegek károsodása a láb izmainak sorvadásához vezet.Fekély képződhet a lábon, és ennek elfertőződése egy vagy több lábujj elhalását okozhatja.

A rizikófaktorok csökkentése, a diagnózis korai felállítása és a kezelés  elkezdése a szövődmények kifejlődését csökkentheti.

A diéta és testmozgás a 2 típusú cukorbetegség kezelésének alapja. Célja normalizálni a testsúlyt olyan étrend segítségével, melyben a szénhidrátok, zsírok és fehérjék megfelelő arányban vannak jelen.

Az 1-es típusú cukorbajban fontos az inzulinkezelés és a diéta összehangolása.

A tabletták csak a 2-es típusú cukorbetegség kezelésében játszanak szerepet. Egyes típusaik az inzulinérzékenységet fokozzák, mások az inzulintermelést, egy harmadik csoport a szénhidrátok felszívódását lassítja.

Az inzulinkezelés beállítása felelősségteljes, különös ismereteket igénylő szakorvosi feladat. A mai kiváló készítmények mellett a beteg kilátásai jelentősen javulnak.

Az inzulin bejuttatása a szervezetbe napjában több alkalommal a bőr alá adott injekcióval történik.

A cukor a szervezet fő energiahordozója, a vérben szőlőcukor formában van jelen. A cukor a vérből a legtöbb sejtbe az inzulin hormon segítségével jut be, az inzulin szerepe, hogy csökkenti a vércukorszintet.

A szénhidrát anyagcsere zavara az életmód megváltoztatását teszi szükségessé törekedni kell a testsúly normalizálására, azonban tartózkodni kell a túlzott energia bevitel korlátozásától is, figyelni kell a túlzott szénhidrát és zsír bevitel mellőzésére, fontos a rendszeres testmozgás és a társuló betegségek megfelelő kezelése.

Az Amerikai Diabétesz Társaság javaslata alapján 45 éves kor felett indokolt a 2-es típusú cukorbetegség szűrése, különösen a túlsúlyos egyéneknél. Ha az eredmények kóros eltérés nélküliek, ismételje meg a vizsgálatot háromévente,ha az eredmények határértéken vannak, akkor minden évben.

A betegség okait vizsgálva, nem teljesen világos, hogy milyen okokból emelkedik rohamosan a cukorbetegek száma: a népességszaporodástól, az átlagéletkor növekedésétől és a pontosabb diagnózistól kezdve, a helytelen táplálkozáson és élelmiszer-minőségen át, az alkoholizmusig (drogozásig), gyógyszerszedésig, környezetszennyeződésig, és genetikai faktorokig sok minden szóba jöhet.Eddigi kutatások azt bizonyítják,hogy megfelelő diétával, és gondos orvosi kezeléssel a vércukorszintet egyensúlyban lehet tartani. Az egyensúlyban tartás a feltételes egészség állapota, amely a feltételek be nem tartása esetén súlyos, előbb-utóbb végzetes kimenetelű következményt jelent.

A 2 típusú diabétesz megelőzésében, illetve visszafordításában jelentős szerepet kaphat a paleolit táplálkozás. A paleolit táplálkozás lényege az alacsony glikémiás indexű ételek (zöldség, gyümölcs, állati fehérje és zsír) fogyasztása, s minden gabonaféle, burgonya, kukorica, cukor és tejtermék kerülése. Több kis számú vizsgálatot lefuttattak már, és mindössze pár hét alatt az inzulinrezisztencia, a vércukorszint és az inzulinszükséglet jelentős csökkenéséről számoltak be. Magyarországon erről Szendi Gábor írt könyvet.

Alternatív kezelés lehet az inulin mint szénhidrát-energiaforrás jelentős a diabétesz esetében, mert a vércukorszintet tartós fogyasztás esetén sem emeli.Az inulinok természetben előforduló poliszaharidok, melyek számos növényfajban megtalálhatóak. Nevét az örvénygyökér, (Inula) növénynemzetségről kapta. Az élelmi rostok fruktán csoportjába sorolják. A növényekben energiatároló funkciója van és általában a gyökerében vagy a rizómában halmozódik fel. Azok a növények, amelyek inulint raktároznak, általában nem tartalmaznak keményítőt. Az inulin metabolizációja során fruktóz képződik, amelyből a szervezet mintegy 30 grammot inzulin hiányában is fel tud használni. A 2 típus esetén az inzulinfüggőséget is csökkenti,és a vércukorszint beállítását megkönnyíti. Az inulin mondhatni pufferszerepet tölt be az állandó vércukorszint megtartásában. A csicsókát, mint alapvető inulin forrást ehetjük frissen, nyersen reszelve salátába, süthetünk belőle pogácsát. Levét kipréselve rostos inulin italként fogyaszthatjuk.

Alternatív kezelést jelenthet még a fahéjkapszula fogyasztása, melynek hatásait klinikai vizsgálatok igazolják. A Brit Diabétesz szövetség lapjának októberi száma egy 12 héten át zajló vizsgálatról számolt be, amelyben igazolták, hogy napi két gramm fahéj jelentősen csökkenti a vércukorszintet és a vérnyomást, a magnézium pedig hozzájárul a diabétesz elkerüléséhez,a napi fél teáskanál fahéj jelentősen csökkenti a vércukorszintet, a trigliceridszintet, az LDL (káros koleszterin) és a teljes koleszterinszintet a 2 típusú cukorbetegeknél.

A megfelelő diéta fontosságát persze senki sem vonja kétségbe. Mindkét típusú diabétesz azonban ennél sokkal komplexebb kezelést, állandó orvosi kontrollt, és a beteg szoros és fegyelmezett együttműködését kívánja meg.

Cukorbetegség /diabetes mellitus/ magyarul "mézédes átfolyás"-t /cukorvizelést/ jelent, röviden diabétesz. Az elnevezés a két fő tünetre, a cukor vizelettel való fokozott kiválasztására és a megemelkedett vizeletmennyiségre (polyuria) utal.A glükóz feldolgozási zavara, melynek a hasnyálmirigy által termelt inzulin nevű hormon hiánya vagy az inzulinnal szembeni érzéketlensége, relatív inzulinhiány, vagy mindkettő okoz, a szervezetben krónikus anyagcsere zavart. Az abszolút vagy relatív inzulinhiány következtében, mivel a sejtek inzulin hiányában nem képesek a glükóz felvételére, a vércukorszint megemelkedik, ezek együttesen okozzák a betegség fő tüneteit.

A betegek számát 1990-ben a világon 100 millióra becsülték. Egyes prognózisok szerint ez a szám megkétszereződik a következő évtizedben. (Bár nem teljesen világos, hogy milyen okokból: a népességszaporodástól, az átlagéletkor növekedésétől és a pontosabb diagnózistól kezdve, a helytelen táplálkozáson és élelmiszer minőségén át, az alkoholizmusig (drogozásig), gyógyszerszedésig, környezetszennyeződésig, és genetikai faktorokig sok minden szóba jöhet.)

Az 1 típusú cukorbetegségben a kezelés azonnal inzulinnal kezdődik, hiszen a betegség ezen formájában a béta-sejtek pusztulása következtében nincs elegendő inzulintermelés. Így azonnal inzulinfüggő a beteg.

A 2 típusú diabétesz megelőzésében, illetve visszafordításában  jelentős szerepet kaphat a paleolit táplálkozás.A paleolit táplálkozás lényege az alacsony glikémiás indexű ételek (zöldség, gyümölcs, állati fehérje és zsír) fogyasztása, s minden gabonaféle, burgonya, kukorica, cukor és tejtermék kerülése. Több kis számú vizsgálatot lefuttattak már, és mindössze pár hét alatt az inzulinrezisztencia, a vércukorszint és az inzulinszükséglet jelentős csökkenéséről számoltak be. Magyarországon erről Szendi Gábor írt könyvet. 

 Az inulin mint szénhidrát-energiaforrás  jelentős a diabétesz esetében, mert a vércukorszintet tartós fogyasztás esetén sem emeli.

Az inulinok természetben előforduló poliszaharidok, melyek számos növényfajban megtalálhatóak. Nevét az örvénygyökér, (Inula) növénynemzetségről kapta.

Az élelmi rostok fruktán csoportjába sorolják. A növényekben energiatároló funkciója van és általában a gyökerében vagy a rizómában halmozódik fel. Azok a növények, amelyek inulint raktároznak, általában nem tartalmaznak keményítőt.

Az inulin metabolizációja során fruktóz képződik, amelyből a szervezet mintegy 30 grammot inzulin hiányában is fel tud használni. A 2 típus esetén az inzulinfüggőséget is csökkenti, és a vércukorszint beállítását megkönnyíti. Az inulin mondhatni pufferszerepet tölt be az állandó vércukorszint megtartásában. A csicsókát, mint alapvető inulinforrást ehetjük frissen, nyersen reszelve salátába, süthetünk belőle pogácsát. Levét kipréselve rostos inulinitalként fogyaszthatjuk.

Alternatív kezelést jelenthet még a fahéjkapszula fogyasztása, melynek hatásait klinikai vizsgálatok igazolják. A Brit Diabétesz szövetség lapjának októberi száma egy 12 héten át zajló vizsgálatról számolt be, amelyben igazolták, hogy napi két gramm fahéj jelentősen csökkenti a vércukorszintet és a vérnyomást, a magnézium pedig hozzájárul a diabétesz elkerüléséhez. A londoni Imperial College kutatásának alapját az a korábbi igazolt eredmény képezte, mely szerint  napi fél teáskanál fahéj jelentősen csökkenti a vércukorszintet, a trigliceridszintet, az LDL (káros koleszterin) és a teljes koleszterinszintet a 2 típusú cukorbetegeknél.

Természetesen a megfelelő diéta fontosságát senki sem vonja kétségbe. Mindkét típusú diabétesz azonban ennél sokkal komplexebb kezelést, állandó orvosi kontrollt, és a beteg szoros és fegyelmezett együttműködését kívánja meg. A legjobban beállított diabéteszeseknél is bármikor bekövetkezhet olyan fizikai, vagy lelki terhelés, illetve betegség, ami teljesen felborítja az addig jól működő egyensúlyt.

A cukorbetegek diétájának összeállítását alapvetően a cukorbetegség fajtája 1. vagy 2. típusú, az egyéni adottságok, testsúly, életkor és társbetegségek befolyásolják.

Az 1. típusú cukorbetegeknél ma már az újabb inzulinkészítmények adagolásával alkalmazkodni lehet a táplálkozáshoz és a fizikai megterheléshez.

A 2-es típusú cukorbetegeknél a legfontosabb szempont az ideális testtömeg elérése és annak megtartása.

A vércukorszint emelkedés függ az elfogyasztott táplálék glikémiás indexétől,a szénhidráttal együtt elfogyasztott zsírok és fehérjék elhúzódóbbá tehetik a felszívódást, pozitív irányba befolyásolja a vércukorszint emelkedést.

A napi szénhidrát- és energiabevitelt három-öt alkalommal, inzulinnal kezelt beteg esetében 3-6 alkalommal történjen.

A 2. típusú diabétesz esetében inkább kalóriában, krisztalloid szénhidrátban és zsírban szegényebb étrendet javaslunk.

Az 1. típus esetén tekintettel a gyorsan felszívódó szénhidrátok kerülését ajánljuk, azonban nem szükséges zsírban és fehérjében szegény étrend, hiszen az egészséges élet a cél.

A korszerűnek tekinthető cukorbeteg-étrendben a szénhidrátok 50, a fehérje 20, a zsír 30 százalékos arányban szerepel.

Minden étkezésnek megfelelő mennyiségű szénhidrátot kell tartalmaznia. Normális testsúly esetén annyi energiát kell a szervezetnek biztosítani, amit a testmagasság, az életkor, az anyagcsere jellemzői és a végzett fizikai tevékenység alapján megkíván.

Túlsúly esetén fontos a csökkentett kalóriabevitel, nagyobb és hosszabbtávú eredmény érdekében a lépcsőzetes kalóriacsökkentés javasolt, a kiindulási kalóriának 10-15%-val csökkentve a bevitelt, a toleranciától függően akár hetenként is csökkenthetjük a kívánt cél eléréséig.

A testtömeg csökkentésének hatására növekszik az inzulin hatékonysága, tehát mérséklődnek a cukorbetegség kialakulásában szerepet játszó tényezők.

A naponta elfogyasztható szénhidrátmennyiséget több tényező együttesen befolyásolja. A cukorbetegség típusa, az inzulinnal vagy gyógyszerrel történő kezelés, a beteg életkora, testtömege, fizikai aktivitása, egyéb társbetegségei.

Ajánlottak a zsírszegény fehérjeforrások, a betegség 1-es típusa esetén azonban nem szükséges a túl szigorú zsírszegény diéta, bár a kalóriaszegény étrend pozitív hatásai nem elhanyagolhatóak. Állati és növényi eredetű fehérjéket egyforma arányban fogyaszthatunk.

Törekedni kell a zsírszegény étrend összeállítására, az érelmeszesedés fokozott kockázata miatt. A zsírszegény tej és tejtermékek, húsok fogyasztása ajánlott. A telítetlen zsírsavak fogyasztása előnyös.

Kerülendő a tejszín, a zsíros sajtok, szalámifélék, szalonna, tepertő, zsíros húsrészek. Nem ajánlott a magas koleszterintartalmú belsőségek a sertésmáj gyakori fogyasztása. Kiváló tápanyag-összetétele (vas, A-, B2-, B12-vitamin) miatt azonban ritkán fogyaszthatják cukorbetegek is (hetente max. 5-8 dkg mennyiségben). A tojás szintén magas koleszterin- tartalmú, ugyanakkor kitűnő a tápanyag-összetétele (A-, D-, B12-vitamin), ezért mértékletes fogyasztása megengedett (heti egy alkalommal önálló ételként szerepelhet a diétában).

Napi többszöri zöldség- és gyümölcs fogyasztásával érhető el a megfelelő élelmi rostbevitel. Fogyasztásuk lassítja a szénhidrátok felszívódását, csökkenti a zsírok felszívódásának mértékét. Gyümölcsöt naponta ajánlatos fogyasztania a cukorbetegnek 20-30 dkg mennyiségben, a szénhidráttartalom beszámításával.

A koffein gyakorlatilag nem emeli a vércukorszintet, cukor hozzáadása nélkül fogyasztható.

A cukorbetegség terén mind a megelőzésben, mind a kialakult betegség kezelésében nagy szerepet szánnak a csicsókagumónak, illetve a csicsókatermékeknek, amennyiben a hazai fogyasztók befogadják, hírét viszik, segítenek az elterjesztésében, nemcsak az egészségesek, hanem a betegek, vagy gyógyulni vágyók körében is.

A csicsóka fogyasztása nemcsak a megelőzésben, hanem (különösen a fiatalkori I. típusú betegség esetén) a vércukorszint alacsonyan tartásában is, segit,

Elsősorban az elhízott cukorbetegek számára lehet igen fontos táplálék a csicsóka, például a nyers gumó, a csicsókatabletta vagy sűrítmény az inzulinrezisztencia megszüntetésével és az inzulinérzékenység helyreállításával akár a cukorbetegség visszafejlődését, meggyógyulását is hozhatja.

Kiemelt élettani hatású édeskés "gyógytáplálékról" van szó, az inulindús terméket illetően, a mindennapok étrendjében.

Míg az egészséges embereknek a natúr csicsóka-sűrítmény adott esetben csak lehetséges édes alternatívák, csemegék, addig egy cukorbeteg ember számára egy különleges csoda melyre talán régóta várt.

A hazai földben ellenálló, fagytűrő, kiemelten egészségvédő diabetikus "bionyersanyag" rejlik, amely nyersen, és feldolgozva is fogyasztható akár inulindús, akár fruktózdús vagy számos más formában.

Az 1. típusú cukorbetegség kialakulhat gyermek és fiatal felnőtt korban is. Gyermekkorban akár napok vagy hetek alatt is, felnőttként hónapok alatt. A betegség tünetei a gyakori vizeletürítés, gyakori éhségérzet, fogyás, szomjúság, fáradékonyság.

A 2. típus azonban szinte teljesen tünetmentes is lehet. Éveken keresztül is lappanghat úgy, hogy nem vesszük észre a betegség tüneteit.

Akár 15-20 év is eltelhet mire kiderül, hogy a cukorbetegség tüneteivel állunk szemben. Ebbe a csoportba tartozók erős szomjúságérzetet, fokozott éhségérzetet, látásromlást és a végtagok zsibbadását tapasztalhatják. Előfordulhatnak a bőrön jelentkező fertőzések. Általában a szőrtüszőkben kezdődik, majd innen terjed egyre mélyebbre. Kialakulhat gombás fertőzés is a hajlatokban, amely viszketéssel jár. Ebben az esetben a sebek lassabban gyógyulnak.

A cukorbetegség szövődménye lehet az érelmeszesedés, amely a szervezet egészére kiterjed így a végtagok vérellátásában zavar alakul ki, súlyos esetben agyi-, és szív infarktus következhet be.

A végtagi érelmeszesedés következtében a vérellátásban zavar támad, ami a végtag elvesztéséhez is vezethet. Romolhat a látás és a vese működése.

Az 1. típusú betegnek rendszeres inzulin injekcióra van szükségük, a hiányzó hormont csak így tudják pótolni.

A 2. típusú betegségben szenvedők többnyire súlyproblémákkal küzdenek ezért nekik először meg kell próbálni a súlyfeleslegtől megszabadulni. Szerencsés esetben ez megoldás lehet a problémára azonban ha ez kevésnek bizonyul akkor ők élhetnek a gyógyszeres kezelés lehetőségével.

Bármelyik csoportba is tartozik a beteg, fontos a rendszeres vércukorszint mérés valamint a diéta.

A cukorbetegek diétájának összeállítását alapvetően a cukorbetegség fajtája 1 vagy 2 típus, az egyéni adottságok testsúly, életkor, társbetegségek befolyásolják.

A diétának fontos szerepe van mind a két típusú cukorbetegség esetén, gyógyszeres,vagy inzulinkezelés esetén,mindig az adott kezelésnek megfelelő étrend javasolt.

Az 1 típusú cukorbetegeknél ma már az újabb inzulinkészítmények adagolásával alkalmazkodni lehet a táplálkozáshoz és a fizikai megterheléshez.

A 2 típusú cukorbetegeknél a legfontosabb szempont az ideális testtömeg elérése és annak megtartása.

Az étkezés után kialakuló vércukorszint emelkedés függ az elfogyasztott táplálék glikémiás indexétől, de a szénhidráttal együtt elfogyasztott zsírok és fehérjék elhúzódóbbá tehetik a felszívódást, pozitív irányba befolyásolva a vércukorszint emelkedését.

A napi szénhidrát- és energiabevitelt 3-5 alkalommal érdemes felvenni, inzulinnal kezelt beteg esetében 3-6 alkalommal.

Inzulinnal kezelt cukorbetegek esetén azért fontos a diéta, mert a szénhidrát elfogyasztása során 1 óra múlva alakul ki a vércukorcsúcs, és 3 óra múlva lecseng, viszont az adagolt inzulin hatásgörbéje más.

Még az intenzív inzulinkezelés mellett sem olyan gyors az inzulin felszívódása, mint ahogy az egészséges szervezetben megvalósul.

Az étrend összeállítása a 2 típusú diabétesz esetében inkább kalóriában, krisztalloid szénhidrátban és zsírban szegényebb étrendet javasolnak.

Míg az 1 típus esetén tekintettel a gyorsan felszívódó szénhidrátok kerülését ajánlják, azonban nem szükséges zsírban és fehérjében szegény étrend, hiszen az egészséges élet a cél.

A korszerűnek tekinthető cukorbeteg-étrendben a szénhidrátok 50, a fehérje 20, a zsír 30 százalékos arányban szerepel.

Minden étkezésnek megfelelő mennyiségű szénhidrátot kell tartalmaznia. Normális testsúly esetén annyi energiát kell a szervezetnek biztosítani, amit a testmagasság, az életkor, az anyagcsere jellemzői és a végzett fizikai tevékenység alapján megkíván.

Túlsúlyos diabéteszes nők esetén napi 1000 kcal, túlsúlyos férfiak esetében 1400 kcal, normális testsúlyú nő esetén 1400 kcal, normális testtömegű férfiak és fizikailag aktív nők számára 1800 kcal energiabevitel javasolt naponta.

A 2-es típusú cukorbetegség esetén az energiabevitel megfelelő csökkentése meghatározó.

A táplálékkal felvett szénhidrát 50, fehérje 20, zsír 30 százaléka ajánlott.

A naponta elfogyasztható szénhidrátmennyiséget több tényező együttesen befolyásolja. A cukorbetegség típusa, az inzulinnal vagy gyógyszerrel történő kezelés, a beteg életkora, testtömege, fizikai aktivitása, egyéb társbetegségei.

Ajánlottak a zsírszegény fehérjeforrások, az 1 típusú betegség esetén azonban nem szükséges a túl szigorú zsírszegény diéta, bár a kalóriaszegény étrend pozitív hatásai nem elhanyagolhatóak. Állati és növényi eredetű fehérjék 1:1 arányban való fogyasztása ajánlott.

Törekedni kell a zsírszegény étrend összeállítására, az érelmeszesedés fokozott kockázata miatt. A zsírszegény tej és tejtermékek, húsok fogyasztása ajánlott. A telítetlen zsírsavak fogyasztása előnyös.

Nem ajánlott a magas koleszterintartalmú belsőségek mint a sertésmáj gyakori fogyasztása. Kiváló tápanyag-összetétele vas, A-, B2-, B12-vitamin miatt azonban ritkán fogyaszthatják cukorbetegek is hetente max. 5-8 dkg mennyiségben. A tojás szintén magas koleszterintartalmú, ugyanakkor kitűnő a tápanyag-összetétele A-, D-, B12-vitamin, mértékletes fogyasztása megengedett heti egy alkalommal önálló ételként szerepelhet a diétában.

Napi többszöri zöldség- és gyümölcs fogyasztásával érhető el megfelelő élelmi rostbevitel.

Fogyasztásuk lassítja a szénhidrátok felszívódását, csökkenti a zsírok felszívódásának mértékét.

Gyümölcsöt naponta ajánlatos fogyasztania a cukorbetegnek 20-30 dkg mennyiségben, a szénhidráttartalom beszámításával.

A szőlő, a banán és a szilva fogyasztása nem ajánlott, mivel ezeknek magas a szénhidráttartalma.Alacsonyabb vércukorszint esetén, mozgás előtt vagy után, bármilyen gyümölcs fogyasztható, mértékkel.

A koffein gyakorlatilag nem emeli a vércukorszintet, cukor hozzáadása nélkül fogyasztható.

Egy új kutatási eredmény szerint a kávé egészséges is lehet nemcsak feldob és elmulasztja a fejfájást, hanem csökkenti a kettes típusú diabétesz, a Parkinson-kór, a vastagbélrák és még a fogszuvasodás kialakulásának az esélyét is.

Több mint 126 000 ember szokásait 18 éven át tartó vizsgálata után a Harvard tudósai arra a megállapításra jutottak, hogy napi 1-3 csésze kávé fogyasztásával kismértékben csökkenthető a kettes típusú diabétesz kialakulásának kockázata, míg ezt túllépve, napi 6 kávéval a férfiaknál 54, nőknél 30 százalékkal csökken a megbetegedés valószínűsége.

A fenti eredmény összhangban áll a dán kutatók megállapításával is, mely szerint a kávé nagy mennyiségben fogyasztva egészségvédő tulajdonságokkal bír.

A koffein jótékony hatását egyre gyakrabban használja az orvostudomány is. A koffein megtalálható a Parkinson-kór kezelésére használt gyógyszerekben, az asztma és fejfájás elleni pirulák egy részében is.

Míg egy csésze kávé körülbelül 85 mg koffeint tartalmaz, ezekben a gyógyszerekben akár 120 mg is megtalálható tablettánként.

A kávé tele van antioxidánsokkal, magnéziummal, melyek növelik az inzulin érzékenységet. Ez talán magyarázatot ad arra a harvardi kutatásra, mely kimutatta, hogy a nagy mennyiségű kávét fogyasztók körében sokkal ritkább a diabétesz, mint a teázók esetében.

Az alkoholos italok akár egész étkezésnyi energiát is tartalmazhatnak.Számos rejtett kalória van a borban, a sörben és a röviditalokban is.

Nincs is jobb egy tál friss salátánál. Tele természetes vitaminnal, rosttal, ásványi anyagokkal. A hidegen sajtolt olajok és a joghurt a legalkalmasabbak öntetnek.

Fokozott folyadékvesztés, a vizeletbe kiválasztódó cukor nagy mennyiségű folyadékot köt meg, vizelethajtóként működik.

A betegek ennek megfelelően sok folyadékot fogyasztanak. A hirtelen kialakuló cukorbetegségnek ez az első tünete.

Anyagcsere-zavarok:

Inzulinhatás híján a sejtek a szőlőcukrot nem képesek felvenni, emiatt lesz magas a vér cukortartalma, eközben a sejtek éheznek.

A beteg sokat eszik, mégis csökken a testsúlya. A zsírok lebontása csak cukor jelenlétében lehetséges, anélkül acetonná, ecetsavvá alakulnak. Emiatt a beteg lehelete acetonszagú.

Az anyagcseretermékek savanyúak, felszaporodásuk esetén a szervezet vegyhatása is eltolódik, ami hányingert, hányást, szapora, erőltetett légzést, súlyos esetben kómát okozhat.

A szövetek cukortartalma kezeletlen betegségben megnő, táptalajul szolgál baktériumoknak, gombáknak,az immunrendszeri falósejtek funkciója károsodik, gyakoriak a gombás bőr- és nyálkahártya-fertőzések és ezek talaján kialakuló bakteriális fertőzések.

2-es típusú cukorbetegségben a vércukorszint lassan emelkedik,a tünetek ritkán alakulnak ki, gyakran csak a késői szövődmények alapján derül ki a betegség.

A tartósan magasabb vércukorszint a szervezet különböző fehérjéit károsítja.